Ismét táboroznak a geleji gyerekek ARCHIV 

Erőss Gábor | 2011-06-23

Idén júniusban harmadik alkalommal rendezte meg a Geleji Református Egyházközség a Községi Önkormányzat támogatásával a Református Hét elnevezésű programsorozata keretében azt a tábort, amibe a község általános iskolás gyermekeit várták. A tábort eredetileg azoknak a gyermekeknek hirdették meg három évvel ezelőtt, akik évközben a hitoktatáson is részt vettek, a jelentkezők köre azonban igen hamar kibővült, bizonyítva, hogy a gyermekek nyári foglalkoztatására valóban nagy szükség van. Idén huszonegyen vettek részt a napközis táborban.

Június 22-én, kedden délután látogattam meg a táborlakókat, akik éppen Rajkovics János kézműves foglalkozásán vettek részt: agyagedényeket készítettek. János tapasztalatai szerint a mai gyerekek életében a kézművesség inkább csak kuriózum, nem pedig a mindennapjaik része; sajnos ez sok esetben igaz a kimondottan tehetséges gyerekekre is. Ezért is tartja fontosnak, hogy elfogadja a felkéréseket, és ellátogasson minden olyan helyre, ahol megfertőzheti a legkisebbeket a kézművesség szeretetével. Gelejen második alkalommal segített a gyerekeknek elsajátítani a korongozás legalapvetőbb fogásait.

Vályi Nagy Eszter eddig minden alkalommal részt vett a nyári táborban, és mindig jó élményekkel tért haza.
Nagyon jó, mert sok érdekes dolgot csinálunk, például képkeretet, amibe bele kellett ragasztani a saját képünket, volt gyöngyfűzés, és agyagedényeket is csináltunk. A tábor mindig négynapos szokott lenni, hétfőn kezdődik, és péntekig tart, csütörtökön pedig kirándulni szoktunk.

Eszter kicsit szomorúan mesélte, hogy a kirándulás idén elmarad. Ennek okairól Alexa Gábor, a Geleji Református Egyházközség lelkipásztora számolt be.
A kirándulás sajnos elmarad, mivel nem volt elegendő jelentkező. Én nagyon azt érzékelem, hogy a válság most ért el az emberekig, a legtöbben már a tartalékaikat is felélték, és sajnos idén nagyon sokan nem tudták felvállalni, hogy - az előző évekhez hasonlóan - eljöjjenek a gyülekezet közösségével kirándulni. A lelkipásztor öröme azonban így is töretlen, hiszen huszonegy gyereknek mindenképpen sikerült kicsit színesebbé, tartalmasabbá tenni a nyarát.
Reggel fél tízkor szoktuk kezdeni a tábort a templomban, ott van egy áhitat, közösen ifjúsági énekeket és református énekeskönyvi énekeket is tanulnak a gyerekek, aztán pedig átjövünk a parókiához, ahol az udvaron játszunk, bibliai történeteket dolgozunk fel játékos formában, különböző foglalkoztató eszközök felhasználásával.
Aztán átmegyünk ebédelni az iskolába, a délutánokat pedig különféle kézműves foglalkozásokkal szoktuk tölteni.

Alexa Gábor a tábor pozitív hozadékait már érzékeli: egyre több olyan gyermek kapcsolódik be a hitoktatásba, akik ezzel a lehetőséggel korábban nem éltek, a táborban viszont részt vettek. Ez talán arra is visszavezethető, hogy itt az iskolások sokkal közvetlenebb kapcsolatot alakíthatnak ki lelki vezetőjükkel, mint a hittanóra keretei között; ahogyan a lelkész fogalmazott: a táborban a gyerekek megtapasztalhatják, hogy a papbácsi nem mindig csak tanárbácsi, hanem az, akinek van ideje arra is, hogy játsszon, foglalkozzon velük.
Végül hozzátette: a program másik legnagyobb haszna pedig az a záróalkalom, ahová a szülők és a gyülekezet tagjai is eljönnek a templomba, és ott meghallgatják mindazt, amit a hét során a gyermekek tanultak. A templomi ünnepség szeretetvendégséggel, vacsorával zárul.

Ez az alkalom idén június 24-én, pénteken öt órától kerül megrendezésre, amelyre minden szülőt, érdeklődőt szeretettel várnak a rendezők és a gyerekek.